Tekintettel az antibiotikumokkal szembeni folyamatosan növekvő rezisztenciára, a mindennapi gyakorlatban az empirikus antibiotikumhasználat lehetőség szerinti visszaszorítására van szükség. A lokálisan alkalmazható antiszeptikumok egyik jelentős előnye, hogy aspecifikus hatásuknak köszönhetően kisebb eséllyel alakul ki a hatóanyagukkal szemben rezisztencia. Emellett a lokális alkalmazásnak köszönhetően nagyobb koncentrációban is alkalmazhatók. Mindamellett az antiszeptikumok használata is kihívást jelent a mindennapi klinikai gyakorlatban, ideértve a tűrőképességet, a lebomlás vagy az esetleges toxicitas, mellékhatások lehetőségét. A jelen összefoglaló közlemény célja, hogy összehasonlítsa a klinikai gyakorlatban elérhető fő antiszeptikumok – mint az oktenidin-dihidroklorid, a povidon-jód, a hidrogén-peroxid, az izopropil-alkohol és a klórhexidin – alapvető tulajdonságait és használhatóságát. Ennek kapcsán az egyes hatóanyagok antimikrobás tulajdonságait, a velük szembeni lehetséges rezisztenciákat, sebgyógyulásra kifejtett hatásaikat és használatuk során a bőrfelszínen kialakuló reakciókat és az egyéb mellékhatásokat vetjük össze. Orv Hetil. 2024; 165(41): 1621–1627.
Keywords: chlorhexidine; hidrogén-peroxid; hydrogen peroxide; isopropyl alcohol; izopropil-alkohol; klórhexidin; octenidine dihydrochloride; oktenidin-dihidroklorid; povidon-jód; povidone-iodine.